Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mivelünk

Önkívület

tündérek, manók, égi-csodák
fátyolos ábránd, pillán brokát
káprázat söpri elméd porát
röpködő szikrák, szerver-varázs
fejedben marék zsongó darázs

szédülten várod: vége legyen
gondolat szállong révetegen
siklanak képzelt bőr-betegen
könyörgés, sírás hatástalan 
messziről diktál: hass általam

lázálom, kórság jó házasság
betegség (vigéc!) őrült vadság 
támadnak, mint az éhes falkák
negyvenegy fokban épül házuk
sejtjeid forró tégla-bábuk

.....

maradjon minden földi módon
rugaszkodj vissza régi "kódom" 
szellemem vörös, izzó ólom
kiöntök minden hamis eszmét
álságos bakák... szemét, tessék!

(2018. május)

legvar-alatt.jpg

Légvár alatt

Fáj már szorítani azt, ami nem enyém,
sajog a tenyerem, zsibbadnak ujjaim -
engedlek, légy szabad múltidő kebelén,
bár, pengethetsz kicsit érzésem húrjain.

Játszd el búcsúzóul kedves, szép dalomat,
amelyre hosszasan, ölelőn táncoltunk -
(most újból éjfél van, emléked csalogat)
reggelre azonban el fog fogyni Holdunk.

Lezuhan, mint akkor... elgurul távolra...
egymásé mi ketten nem lehettünk soha.
Életet próbáltunk, s míg a Sors cáfolta -
a tetszhalott elhunyt, rádőlt a temploma.

(2018. május)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Cukkoló

Barangoltál velem
A nagy szőlőhegyen,
Löttyedt hasad fogyott
Az, mi előnytelen -
Tőkék közt naponta...
Oly gáz volt, Istenem -
Nyekegted dadogva:
Imádlak mindenem".
Borgőzöd rám-rogyott,
Onnantól érlelem... s
Részeg hold ragyogja
Ármány-ködbe eszem.
Szerelmed csalt, lopott,
Zsarnok lett és heveny -
Rémes, csalárd pompa
Oszlik, mint vén tetem,
Mardosva lelkemen.
Álmod mustban forrott,
Nincs velem több dolga -
Csuporban bor-sorsa.

(Balatoni borász-románc)

fennsegek.jpeg

Fen(n)ségek

Magasra vágyó, túl dölyfös álmok, 
föld porát lenézve iszkoltok onnan - 
inkább felettünk, az égi otthonban 
elszenderedvén csillaggá váltok. 

.....

Fényes slafrokban ballag a hajnal,
bágyadt kisbolygókat terel tanyáján:
"haladás, haladás, ne állj ma báván,
járjad kerengőd pitymallat-zajjal."

.....

Selyemstólát vált nappalra a táj...
(antracit árnyalat mennysutba kerül)
válláról áttetsző harmatsál repül, s
peckesen lépked, mint egy főlakáj.

.....

Ó, büszke álmok, sárga kavicsok!
Túl elérhetetlen messze alusztok.
Felpillantok rátok, súgva: szervusztok -
ha netán jöttök... világra nyitok.

(2018. április-május)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Panninak

Közel vagy hozzám, mint vízhez a part,
egységes mélyünk magaslatra tart -
s időm apályán csemetéd kihajt.

 

(2018. április)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mivelünk

Sorolom a bókokat,
(Jövőre tán bólogat...)
Dorka baba, pici lány,
születésed nagy nyitány.

Általad lett szép tavasz,
nyárral sem jő el panasz -
bimbót bontott lelkemen
öröm-rózsám lelhetem.

Ősz sem lehet szomorú,
rút, szeles, rossz modorú...
mert majd sokat nevetünk,
s marad a Nap mivelünk.

(2018. április)